Menu
Két megatrend – gazdasági és társadalmi környezetünk is egyre összetettebbé válik és egyre gyorsabban változik - a társadalomnak nemcsak a látható, hanem a rejtett jelenségeinek a számát is folyamatosan növeli. Társadalomkutatóként, tanácsadóként közel két évtizede foglalkozom ezekkel a jelenségekkel: a vállalatok rejtett kommunikációjával, a szervezetek informális networkjeivel. Mégpedig a helyszínen, a terepen: vállalatokban, gyárakban és irodákban, üzleti hálózatokban, nagyvárosokban és aprófalvakban – az irodában, a laborban, a csarnokban. Izgalmas és fontos számomra, hogy tapasztalataimat, élményeimet és javaslataimat megosszam az üzleti világban dolgozó vezetőkkel, munkatársakkal.
Szociálpszichológusként és hálózatkutatóként a társas hálózatok, a céges pletyka, az értékátadás modern jelenségeit tárom fel és értelmezem hazai és nemzetközi projektekben is. Egyetemi oktatóként és céges rendezvényeken pedig a társadalmi viselkedés különböző vonatkozásairól adok elő.Jó látnom, hogy ezek a témák egyre szélesebb körben is érdekesek és „keresettek” a vállalati szféra területén is.
Dr. Szvetelszky Zsuzsanna konferenciák (Media Hungary, Internet Hungary, Evolution Hungary, Human Hungary, MLBKT, TEDxTalks) ismert és számos esetben legjobbként kitüntetett (ISOFORUM, Projektmenedzsment Fórum) előadója, az elektronikus és a nyomtatott média gyakran nyilatkozó, keresett szakértője. Témái között a mindennapok hálózataitól kezdve az online közösségi viselkedésen és a generációs kérdéseken át a vállalati pletykakontrollig számos olyan aktuális felvetés szerepel, melyek megismerése közelebb visz bennünket 21. századi társas létünk és működésünk megértéséhez.
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézetének oktatója. Eddig megjelent hat könyve és több tucatnyi tudományos-szakmai tanulmánya mellett számos szektorban vállalati kommunikációs tanácsadóként is tevékenykedik, a K+F-től az energetikán és a pénzintézeteken, FMCG-n, telekommunikáción át a gyártásig.
Egyre többet tudunk a vállalati pletykáról, miközben az is változik, akárcsak a gazdasági vagy a társadalmi környezet sok más aspektusa: az online munkavégzés például hatalmas teret nyitott a számára, hiába ritkultak meg a spontán összefutások a folyosón, a teakonyhában. A céges pletyka esetében nagy volumenről van szó (az angolszász társadalomkutatók szerint mindennapi kommunikációnknak legalább 50 %-a), ami a board-tól a középvezetésen át egészen a recepcióig – sőt, az ügyfelekig is elérve – hat a cég működésére. Nem kérdés hát, hogy a vezetőknek nemcsak ismerniük, hanem uralniuk is kell az informális kommunikáció terét. Megismerve a jellegzetességeit, és a vállalati célok szolgálatába állítva.
Több mint két évtizede kezdődött meg a hálózatok kiterjedt ábrázolásának digitalizálása. A közösségi média megjelenése pedig saját kapcsolathálóink átalakulását vonta maga után. Ám az emberiség életében a network ősi jelenség, és számos olyan jellegzetessége, mintázata van, amit már évezredek óta sejtünk – azonban valódi erejüket, az online kapcsolódásokban rejlő potenciált csak az elmúlt években kezdtük el hatványozottan kiaknázni. A természetes és a mesterséges hálózatok különböznek – nem mindegy, melyikhez hogyan „nyúlunk hozzá”, milyen hozzáállással építjük, ápoljuk őket.
Mit tesznek velünk az eszközeink, és hogyan érdemes nekünk hozzáállni a használatukhoz? Figyelmünket, időnket, hangulatunkat és állóképességünket (fáradtságunkat) nagymértékben befolyásolja, hogy mennyit és hogyan használjuk az okostelefonunkat, a laptopunkat vagy egyéb kütyüjeinket. Ma már számos (neurobiológiai, szociológiai, pszichológiai stb.) kutatás ad támpontot a veszélyek és a kockázatok felismeréséhez, belátásához, a technológiailag meghatározott helyzetünk tudatosításához. Ha kellő távolságot tartva – és a kütyük „céljait” felismerve, arra reflektálva – viselkedünk, használjuk az eszközöket, akkor nagyobb hatékonyságra és boldogságra számíthatunk a munkánk során, és a magánéletünkben is.
Az elmúlt évtizedekben megnőtt a várható élettartam. Ez oda vezetett, hogy akár négy-öt különböző generációnak is együtt kell működnie – a munkában, és a magánéletben is. Hosszú eszmefuttatások születnek arról, hogy „régen minden jobb volt…”, és hogy „ezek a mai fiatalok…”, ám ha alaposabban megnézzük a kérdést, kiderül, hogy nincs annyi változás, mint amilyen komor vagy kétségbeesett némely, a generációk témája kapcsán megszólaló szakértő. Ami biztos: a technológia fejlődése soha nem gyorsult ilyen mértékben, és főleg ez az a hatás, ami a nemzedékek közötti kommunikációt – és ezzel az együttműködést is – átalakítja. Ám ez nem elsősorban veszély vagy kockázat, hanem például lehetőség is: a párbeszédre, ami akár közelebb is hozhatja napjaink különböző generációit.