Bősze Ádám

zenetörténész

Amikor gyerek voltam, azt hittem, hogy a Zeneakadémiára csak a kiváltságosok léphetnek be. Tényleg: meg voltam győződve arról, hogy a koncertek hallgatásához is zeneakadémiai diploma szükséges. Ilyen-olyan kerülőutak után (voltam punk, szerzetes és színészjelölt is) eljutottam a komolyzenéhez: egyik osztálytársamat nagyon irigyeltem, hogy jól gitározik, és elhatároztam, hogy ezen a „csajozós hangszeren” én is megtanulok. Ez volt a csali, én pedig ráharaptam. Annyira az ujja köré csavart a muzsika, hogy végül fölvettek a Zeneakadémiára, ahol zenetörténetet tanultam. És boldog voltam. Azóta ahol csak tehetem, a Bartók Rádióban, a Zeneakadémia nagytermében, a Müpában, rangos zenei fesztiválokon, vagy éppen a saját előadásaimon a klasszikus zenéről beszélek: közérthetően és szórakoztatóan. Legalábbis igyekszem így tenni, mert hiszek a zene erejében, tudom, hogy egyszer valaki az én mondataim után jön rá: a klasszikus zene az egész életét meghatározhatja.

Néhány mostanában futó előadásom:
“Nagy zenészek, nagy szerelmek”, “Vihar és holdfény – 33 variáció Beethoven életére”, “Mendelssohnék karanténban”, “Forradalmi etűdök”.

Ismerje meg Bősze Ádám üzleti világ számára szóló előadásait

Harmónia, összhangteremtés - tanulságok az opera világából vállalatok számára

Mi az a harmónia? – A harmónia, az összhangteremtés, illetve az arra való törekvés fogalma mindig is izgatta az embereket, hiszen alapvetően mindenki a jó hangzásra, a másikkal való jó „összhangzásra” vágyott.

Az előadásban az opera műfaján, illetve az operaüzem működésén keresztül mutatom be az összhangteremtés sikereit és sikertelenségeit a 17. század elejétől kezdve egészen napjainkig. Beszélek a közreműködőkről, de nem csupán az énekesekről és a muzsikusokról, hanem a háttérszemélyzetről, sőt az operaházi színpad és nézőtér sikerorientált kialakításáról is.

Fontosnak tartom, hogy megismerjük és meghatározzuk, mi volt a szereplők alapvető célja: gazdasági, esetleg művészi siker, vagy mindkettő? Néhány idevágó sztorival illusztrálom, sokszor mennyire másképp gondolkozott egy impresszárió és egy sztárénekes. Mégis, a siker érdekében összhangot kellett teremteni a felek között, még akkor is, ha mindketten a közönség elismerésére vágytak. Izgalmas téma a publikum igényének kielégítése, hiszen ez például folyamatos alkalmazkodást (adaptability) igényelt, de ide sorolhatom a megrendelő sokszor abszurd kívánságait is. Szórakoztató kitérő a siker elérésének érdekében tett néhány nemtelen megoldás bemutatása, de szó kerül a tehetség kibontásának (talent development) sajátosságairól, hiszen azért nem csupán az egyén, hanem a vezető is felelős (leadership skills) volt. Az „üzem” struktúrájának bemutatása után szeretném világossá tenni, hogy egy opera csak akkor lehetett eredményes, ha a csapat minden egyes tagja hitt a mű sikerében (vision & success); siker pedig akkor volt várható, ha ez a sokszínű közösség (diversity) képes volt összhangban (harmony) dolgozni.

Vegye fel velünk a kapcsolatot és kérje Bősze Ádám előadásait az Ön vállalatában is