Menu
„Minden emberi ötletre vagy tevékenységre már ötezer évnyi példánk van, hogy miként ne csináljuk”
Magamat olyan „business-bölcsész” személynek tartom, aki egyszerre érti a társadalom- és kultúratudomány, illetve az üzleti világ sajátos szempontrendszereit. Egyetemi éveim alatt éveket töltöttem olyan ősi és távoli civilizációk mélyebb megismerésével, amelyek saját belső logikájának megértése erősen próbára teszi a mai gondolkodásunkat. Mindegyiknek megvoltak a maga válaszai, a maga bevett fogalmai a valóság, a célok és válságok kezelésére, és azt tapasztalom, hogy ezekből ma is rengeteget tudunk tanulni.
Bölcsészként különleges élmény volt megállni helyem a magyar és nemzetközi piaci világban, legyen szó pénzügyekről, külföldi befektetőkről, kortárs művészeti galériákról, új folyamatok vagy csapatok kialakításáról. Különösen kiemelkedő tapasztalat volt a FIVOSZ – Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének nemzetközi ügyeit vezetni, valamint a TÁMOP-2.3.6 programot támogatni, hogy több ezer fiatalt készítsünk fel és indítsunk el a vállalkozói pályán.
Az emberek pedig kíváncsiak, releváns és hiteles információra éhesek. Szabadúszó „standup history” előadóként már több, mint 250 sikeres előadást tartottam a nagyközönségnek és cégvezetőknek is, tudományból és tanulásból egy új szórakozásformát teremtve. 2016-ban felkértek, hogy legyek az Invitel Zrt. vezetősége által létrehozott INNOMAX CLUB egyik kiemelt előadója, 2019-ben pedig én nyitottam meg a CEO Conference nyárindító rendezvényét.
Számomra beigazolódott, hogy a modern történelem és tudomány léptékváltó látásmódja, valamint az interkulturális kommunikáció tudatos alkalmazása jelenti egy új hozzáállás, és így a sikerhez vezető kiemelkedés lehetőségét. Az is biztos, hogy nincsen semmiféle „tuti recept”, az félreérthetően hívott „best practice modellek” érvényessége vagy rendkívül korlátozott, vagy túlzottan általános. Most először azonban rendelkezésünkre áll több ezer év tapasztalata.
Az összes modern vállalkozás- vagy üzletfejlesztési kézikönyv az újításokra, a bombasztikus és eredeti ötletekre teszi hangsúlyt. Tartsunk ki, fejlődjünk, és gondolkozzunk „out of the box” – de valóban meg lehet-e ilyen könnyen csinálni? Meddig kitartás, honnantól mánia? Mit árulnak el egy rendszerről messziről tisztelt vagy önjelölt újítói? Szerencsére több ezer történelmi példánk van mindegyik esetre.
Sokak szerint ma az „innováció korát” éljük, a technikai fejlődést egyszerre tartjuk a sikeresség feltételének, illetve fogyasztjuk magától értetődő jelenségként. De valóban köthető-e az innováció bármilyen valós sikerhez? Ennek ellenőrzéséhez meg kell ismernünk azokat a – részben híressé vált, részben elfeledett – szereplőket, akik valóban képesek voltak egész rendszereket megújítani, vagy éppen saját társadalmi közegük szabályait „meghekkelni”.
A mai döntési és versenyhelyzetben lévő szereplők számára elengedhetetlen megérteni olyan kérdéseket, mint például miért rajongunk úgy a lázadókért és sikeres csalókért? Hogyan válik ikonná vagy hőssé egy haramia, király, bankár vagy tudós? Mennyit tudhatunk meg ma az igazi Robin Hoodról, Faustról vagy Casanováról? Hogyan volt képes sorsfordító módon fellépni Jean d’Arc vagy Hannibal? Véletlenek sorára vagy páratlan képességekre volt szüksége Cosimo de’ Medicinek, Cortesnek, Pizarronak vagy Dzsingisz kánnak? Hogyan változtatta meg a világot Cook, Darwin vagy egy „boszorkánypárti” inkvizítor? Az előadás a történettudomány legújabb eredményei segítségével ered a múlt ikonikus szereplőinek nyomába, akik képesek voltak lebontani a korlátokat és átírni a szabályokat.
A globális éghajlatváltozás már a csapból is folyik, de nehezen igazodunk ki rajta: mennyiben érinti az embereket magukat a klímaváltozás? Mikor indult és hol lesz vége? Hogyan kéne készülnünk vagy reagálnunk rá? Volt-e már hasonló a múltban, és akkor hogyan éltük túl? Milyen lehetőségei lehetnek egy vállalatnak, üzletembernek, vagy vezetőnek, ha tudatosan szeretne hozzáállni? Szükségszerű a piaci krízis?
Ahhoz, hogy egy józan hozzáállást ki tudjunk alakítani a kérdéshez a történettudományhoz kell segítségért fordulnunk. A korábbi globális klímaváltozások nem az ősidőkben történtek, hanem a képi és szöveges forrásokkal vizsgálható időkben, és felismerhetően befolyásolták nemcsak a gazdaságot, hanem az emberek viselkedését is. Az előadás pontosan ezeket a kérdéseket járja körül: mikor voltak az utolsó éghajlati katasztrófák, és hogyan reagáltak rá a piacok, szervezetek és vezetők? Sikerült-e korábban elkerülni az összeomlást vagy az őrületet? Mikor lett a klímaváltozásból ünneplés, piackeresés, vagy bűnbakkeresés, illetve milyen ismétlődő mechanizmusokat tudunk felismerni?
Vannak olyan történelmi vagy természeti erők, amelyeket csak akkor tudunk kezelni, ha mikro- és makroszinten is értjük őket, és látjuk elődeink milyen stratégiák és minták szerint reagáltak rájuk jól és rosszul. Bármiféle előrejelzésnek vagy jövőképnek a múlt ismeretén kell alapulnia, csak így kerülhetjük el, hogy ugyanazokat a köröket fussuk.
Hogyan készülhetünk fel a változásokra? Milyen szemlélet, stílus és eszköztár segíthet a modern helyzetekben? Milyen tüneteket kell felismernünk, és milyen veszélyeket hordozhatnak a saját beidegződéseink és a másoktól másolt „jó gyakorlataink”? Mikor fordulhat át egy változás válságba? Van-e értelme egyáltalán a sikerrecepteknek? Hasonló kérdésekkel már évszázadok és évezredek óta kell szembenéznie a vezetőknek, de voltak-e valóban sikeres módszerek?
Közösségi stresszkezelés vagy válságtünet volt a boszorkányüldözés? Hogyan reagáltak a Mediciek vagy a Fuggerek piaci hálózatai a közönségre és a politikára? Melyik volt az első igazi technikai start-up és mi kellett az üzleti sikerhez? Hogyan lehetett a tökéletes kompetitív workflow rendszer vége a teljes összeomlás a majáknál vagy a Húsvét-szigeten? Képes volt-e a gazdaság, a társadalom és a kultúra sikeres válaszokat adni az utolsó történelmileg ismert klímaváltozásra?
Az előadás az újvonalas, probléma-centrikus történettudomány segítségével mutatja be a modern világ „tuti receptjei” és „jó gyakorlatai” helyett a változások igazi tétjét és a válságok nyomainak felismerhetőségét. Kudarcból mindig jobb tanulni, mint esetleges – és valójában megismételhetetlen – sikersztorikból. Ha van rá 5000 évnyi rossz gyakorlatunk, itt az ideje használni.
Mennyire ismerjük a történelem elveszett ötleteit és eltűnt kultúráit, miért lengi be őket valami megbabonázó titokzatosság? Sorsszerű vagy kivédhető egy összeomlás? Drámai erőket vagy inkább komikus konfliktusokat kell a háttérben keresnünk? Hogyan ért véget a piramisok kora és mi lett Európa bankjaival a pestis után? Eltűntek-e a maják és inkák? Mindig sivatag volt-e Petra, és hogy nőtte be az erdő Angkort? Hogyan élte túl Róma, Cuzco vagy Jeruzsálem az egymás utáni katasztrófákat? Vannak-e a történelemnek kulturális túlélői vagy mindenki bukásra ítéltetett? Az előadása történettudomány legújabb eredményeivel segít eligazodni a katasztrófák útvesztőjében a sikeres túlélési esélyekre is kitérve.
Honnan ered mai világunk stílus- és divatmániája, és mi tekinthető igazán sikeres újításnak? Kik voltak a történelem leghatásosabb divatteremtői, kik voltak képesek valóban megújítani koruk viselkedési, művészeti vagy hatalmi hagyományait? Ki uralta a médiát és kinek a stílusából lett valódi hagyomány? II. Ramszesz, Nagy Sándor vagy Dzsingisz kán volt a jobb reklámszakember? Kleopátra vagy Mata Hari formálta jobban az ízlésünket? Mozart vagy a Kolumbusz csapta be jobban a közönséget? Honnan ered a dekoltázs és ki akarta elpusztítani a reneszánszot? Miért fontosak mind a mai napig saját mítoszaink? A történettudomány néha meglepő fénytörésben mutatja modernnek tűnő világunkat.